A reggeli napsütésben még száradnak az este utcakőre hányt álmok
(távolról hallatszik a részegek üvöltése,
csak elvétve üt át az érkező tábornokok
szirénázó kísérete — egyébként csöndes az utca)
Ebbe az életbe – a csikkel teleszórt járólapjaival -
én egyszer belepusztulok;
azért előtte két comb után nézek,
mert a forrósodó utcán:
