A londoni tanulóév és egy magyar megszakítás után
szürke égbolt alá érkezik a járatom. Itt a repülőtéren kell kiderülnie, hogy
hiába ellenőriztem otthon, a bankkártya mégsem működik… Újra London, a
kapitalizmus európai fellegvára. Némi apróval a zsebemben szállok le a transzferbuszról.
Gyalog háromnegyed óra az út a bankig,
ahol a kisasszonyok megállapítják, hogy elromlott a kártya. Három eltérő
aláírás minta és egy hosszabb magyarázkodás és kínos mosolyok után szűnök meg
nincstelennek lenni, de ez a másfél óra kisemmizettség is, főleg ebben a
városban, maradandó élményként hat.