2010. október 3., vasárnap

Szürrealista mesék

Úgy tűnik legtöbbször az iránymutatást szolgálja a fősodorban lévő huszonegyedik század kultúrája.
Az üzenetek egyértelműek, az egyszerűség, az uniformitás, a költséghatékonyság elemei váltak gondolkodásunk, illetve létmódunk meghatározó elemeivé. Ezzel ellentéteben a médiumok művészi kihasználása a valóságtól való olyan elrugaszkodást is lehetővé tesz, ami nem tér vissza, hogy irányt mutasson, nem lezár, hanem, éppen utakat nyit, értelmezési lehetőségeket tár fel. A művészet ereje képes arra, hogy a végtelen kapuit felnyitva szórakoztasson, borzasszon és gondolkodtasson el. Ilyen rajzfilmeket kerestem.


Egy bizarr beavatás  (Bimbos's Initiation)

Bimbo, a mese főhőse életvidám antropomorf kutyus. Gondtalan napja váratlan fordulatot vesz, amikor egy másik, a megszokottal párhuzamosan létező világban találja magát. Bimbo minden erejével a menekülésre törekszik a labirintusban, ahol egy szekta rejtelmes alakjai üldözik. Útja során kísérői az erotika és a halál.   



A Fleischer stúdió rajzfilmjét Grim Natwick készítette 1931-ben. 


Az ítélet: halál (Swing You Sinners)

Bimbo átlép egy vonalat, amit nem kellett volna. Bűne engesztelhetetlen; bezáródik mögötte a kapu, és miután a zár szájjá változva elnyeli a kulcsot, nyilvánvaló: nincs visszaút. Bimbo ismét menekülésbe kezd, félelmei azonban egyre mélyebbre taszítják abba a világba, melyben bűnhődnie kell.




Fleischer stúdió, 1930. 


Bosko mundérban  (Bosko the Doughboy)

Bosko figurája többek között azért érdekes, mert 1929-ben vele kezdődött a beszélő rajzfilmfigurák története. Ezen kívül figyelemre méltó, hogy az alkotók számára a figurát a  "blackface minstrel" sztereotip "afroamerikai" színészei ihlették. Ez a műfaj egészen az 1960-as évekig létezett az Egyesült Államokban. A Hugh Harman és Rudy Ising által alkotott karakteren keresztül a blackface a kortárs képzőművészetre is hatással van. Hasonló stílusú kortárs installációkat és festményeket világos galériákban,  míg graffitiket Budapest sötétebb utcáin láthatunk.

Ebben a rajzfilmben Bosko háborús kalandját láthatjuk. A meglehetősen buta történetben a főszereplő rövid muzsikálás után rohamra indul. A fináléban megmenti barátját, azonban mosolygós arcát - egyértelmű blackface utalásként - vastagon kormozza be a kezében felrobbanó bomba.



Warner Bros. film, rajzolta Hugh Harman és Rudy Ising, 1931. 


A Halál paradigmája (The Adventures of Mark Twain)


A 86 perces gyurmafilm részletének a főszereplője egy anyagtalan angyal. Egyszerre birtokolja a pusztítás és a teremtés képességeit. Semmi nem létezik, csak az üres tér és te nem vagy egyéb egy gondolatnál - mondja. Az író szemében csúcsfényként a halál fehér feje világít. Kortárs dance macabre.




A forgatókönyvet Mark Twain művei nyomán Susan Shadburne írta 1986-ban.




Boszorkánytanonc (Tom and Jerry - The Flying Sorceress)


Kikapcsolódásként egy újabb klasszikus. Ez a rajzfilm mint sok egyéb gyanútlanul pihenni vágyó kisgyermeknek, úgy nekem is több álamatlan éjszakát okozott. Mint utóbb megtudtam, gyerekkorában B.-t is felzaklatta ez a mű. Még örülhetünk, hogy nem valamelyik fenti filmet láttuk.




 A Metro-Goldwyn Mayer stúdió rajzfilmjét 1956-ban mutatták be.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése