Úgy tűnik legtöbbször az iránymutatást szolgálja a fősodorban lévő huszonegyedik század kultúrája.
Az üzenetek egyértelműek, az egyszerűség, az uniformitás, a költséghatékonyság elemei váltak gondolkodásunk, illetve létmódunk meghatározó elemeivé. Ezzel ellentéteben a médiumok művészi kihasználása a valóságtól való olyan elrugaszkodást is lehetővé tesz, ami nem tér vissza, hogy irányt mutasson, nem lezár, hanem, éppen utakat nyit, értelmezési lehetőségeket tár fel. A művészet ereje képes arra, hogy a végtelen kapuit felnyitva szórakoztasson, borzasszon és gondolkodtasson el. Ilyen rajzfilmeket kerestem.
Az üzenetek egyértelműek, az egyszerűség, az uniformitás, a költséghatékonyság elemei váltak gondolkodásunk, illetve létmódunk meghatározó elemeivé. Ezzel ellentéteben a médiumok művészi kihasználása a valóságtól való olyan elrugaszkodást is lehetővé tesz, ami nem tér vissza, hogy irányt mutasson, nem lezár, hanem, éppen utakat nyit, értelmezési lehetőségeket tár fel. A művészet ereje képes arra, hogy a végtelen kapuit felnyitva szórakoztasson, borzasszon és gondolkodtasson el. Ilyen rajzfilmeket kerestem.
Egy bizarr beavatás (Bimbos's Initiation)
Bimbo, a mese főhőse életvidám antropomorf kutyus. Gondtalan napja váratlan fordulatot vesz, amikor egy másik, a megszokottal párhuzamosan létező világban találja magát. Bimbo minden erejével a menekülésre törekszik a labirintusban, ahol egy szekta rejtelmes alakjai üldözik. Útja során kísérői az erotika és a halál.
A Fleischer stúdió rajzfilmjét Grim Natwick készítette 1931-ben.
Az ítélet: halál (Swing You Sinners)
Bimbo átlép egy vonalat, amit nem kellett volna. Bűne engesztelhetetlen; bezáródik mögötte a kapu, és miután a zár szájjá változva elnyeli a kulcsot, nyilvánvaló: nincs visszaút. Bimbo ismét menekülésbe kezd, félelmei azonban egyre mélyebbre taszítják abba a világba, melyben bűnhődnie kell.
Fleischer stúdió, 1930.
Bosko mundérban (Bosko the Doughboy)
Bosko figurája többek között azért érdekes, mert 1929-ben vele kezdődött a beszélő rajzfilmfigurák története. Ezen kívül figyelemre méltó, hogy az alkotók számára a figurát a "blackface minstrel" sztereotip "afroamerikai" színészei ihlették. Ez a műfaj egészen az 1960-as évekig létezett az Egyesült Államokban. A Hugh Harman és Rudy Ising által alkotott karakteren keresztül a blackface a kortárs képzőművészetre is hatással van. Hasonló stílusú kortárs installációkat és festményeket világos galériákban, míg graffitiket Budapest sötétebb utcáin láthatunk.
Ebben a rajzfilmben Bosko háborús kalandját láthatjuk. A meglehetősen buta történetben a főszereplő rövid muzsikálás után rohamra indul. A fináléban megmenti barátját, azonban mosolygós arcát - egyértelmű blackface utalásként - vastagon kormozza be a kezében felrobbanó bomba.
Warner Bros. film, rajzolta Hugh Harman és Rudy Ising, 1931.
A Halál paradigmája (The Adventures of Mark Twain)
A 86 perces gyurmafilm részletének a főszereplője egy anyagtalan angyal. Egyszerre birtokolja a pusztítás és a teremtés képességeit. Semmi nem létezik, csak az üres tér és te nem vagy egyéb egy gondolatnál - mondja. Az író szemében csúcsfényként a halál fehér feje világít. Kortárs dance macabre.
A forgatókönyvet Mark Twain művei nyomán Susan Shadburne írta 1986-ban.
Boszorkánytanonc (Tom and Jerry - The Flying Sorceress)
Kikapcsolódásként egy újabb klasszikus. Ez a rajzfilm mint sok egyéb gyanútlanul pihenni vágyó kisgyermeknek, úgy nekem is több álamatlan éjszakát okozott. Mint utóbb megtudtam, gyerekkorában B.-t is felzaklatta ez a mű. Még örülhetünk, hogy nem valamelyik fenti filmet láttuk.
A Metro-Goldwyn Mayer stúdió rajzfilmjét 1956-ban mutatták be.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése