Árulók napja

Két napja folyamatosan dörög az ég. Négyszáz éve valaki megpróbálta a világot kimozdítani a sarkaiból. Van valami egészen jellegzetes vonás ebben a jelenségben: amikor egyszerre eresztik el a lampiont és lövik fel a rakétákat és persze a tűzijáték minden robbanásánál egy emberként tör ki ujjongásában a tömeg. Mert azt akarja, hogy tüzet fogjon a repülő fénygömb, látni, ahogy égő roncsként visszazuhan a földre. Csak az üvöltés marad és a fénygömbök: aztán a domboldalon összegyűlt tömeg újra elcsendesül. Felszakadozik a füst, mögötte egy csillagfény nélküli éjszaka, hátrébb a város világít; és a távolban a ködös, de egyébként tiszta égboltba lassan belesimuló fénygömb úszik el, hogy a tömeg tapsviharban tisztelegjen. Már a lampion repülését ünnepelve.

Aranykoporsóba fektetett hőseink közül, hány élt mára legendává vált, üldöztetéssel teli életet és hány igazi császárt mérgezett meg a saját orvosa és mennyi ideig tartana számba venni az összes Ephialtes-t...

Az akasztás során vigyáztak, az elítélt életére, hogy láthassa, ahogy az eltávolított nemi szerveit az arca előtt elégetik. Ezt követően a belső szervek eltávolítása, a felnégyelés és a rendes temetés megvonása arra szolgált, hogy az elítélttől a bocsátnyerés és a megbékélés lehetőségét a túlvilágon is megvonják. De november 5.-e túlmutat az összeesküvőkön: Guy Fawkes-t a király elleni merénylet kísérletéért a főbenjáró árulás vádpontjában találták bűnösnek, amiért a kor legkegyetlenebb büntetése járt. A parlament elrendelte, hogy minden november 5-én a megszabadulás jegyében ünnepeljék az árulók megállítását. De ma mégsem I. Jakab Anglia, Skócia és Írország királyának rózsás arcára, vagy a korai felvilágosodás protestáns parlamentereire emlékezünk. November 5-e egy ember nevét jelenti, azét, akinek az állarca mögött a mai napig is tüntetnek.

A gyűlölet így vált szeretetté, a megvetett bűnöző, azzá a példaértékű szereplővé, - hőssé - aki a legnagyobb rendszer legkisebb részeként: szembe mert szállni. Két napja esténként folyamatosan a tűzijáték ropogása hallatszik London felett. Ma tudtam meg, hogy az árulók napját, a mai estét várták: éljen 5-e. Éljenek a lázadók, a kritikusok, a bátrak, akik csak azért is, meg az életük árán is, mert van még valami amiben hisznek, valami amiért érdemes mindig és mindig és újra és újrakezdeni — éljenek az árulók.