Liber Novus: Carl Gustav Jung Vörös Könyve
Az új évezred második évtizedében már egyre kevésbé lehet hinni a csodában. Ha mégis lát valami csodásat, akkor inkább el sem akarja hinni az ember; C. G. Jung rengeteg publikált könyve mellett volt egy, a közelmúltig kiadatlan, a nyilvánosság elől elrejtett mű. Leginkább József Attila Szabad Szabad-ötletek jegyzékéhez tudnám hasonlítani, mert mindkét esetben a kényes tartalom miatt döntött a szerző az íróasztal fiók mellett, illetve mindkét mű a szerző lelki egészsége helyreállítására tett kísérleteként keletkezett.
Maga a témán kívül is döbbenetes alkotásról van szó. Jung
a munkája és magánélete mellett egy lexikonméretű, több ezer oldalas, gótbetűkkel
megírt és kézzel illusztrált kéziratot készített. Az elkészült művet végül soha
nem adta ki, ugyanis Jung félt, hogy visszavonják doktori címét, ami elnézve a
kéziratot jogos félelemnek tűnik.
A Vörös Könyv Sonu Shamdasani Jung-kutató szerkesztésében jelent meg 2009-ben, több, mint ötven évvel azután, hogy
Jung befejezte az írást. Nemcsak egy
szép könyv vált hozzáférhetővé, de jelentős is, mert Jung az aktív imagináció technika kikísérletezését dokumentálja benne. Az
analitikus pszichológia, az egészségtörténet
és a Jung kutatók ezzel kaptak egy kis házi feladatot; bőven lesz miről írni,
hogy kontextusba helyezzék az újonnan megjelent anyagot.
Az alábbi videón (16.
perctől) Shamdasani beszél a könyvről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése