Freud Esszék

 „A pszichoanalízis állításai megfigyelések és tapasztalatok beláthatatlan bőségén nyugszanak, s a saját ítéletalkotás útjára csak az léphet, aki megismételte ezeket önmagán és másokon.”  (p. 409.)

  

Nemrég végeztem Freud Esszék c. gyűjteményes kiadásával, belőle a kedvenc idézeteimet három témakör köré csoportosítottam.

I. Álom és betegség

II. Az analitikus munkája

III. Társadalom és fejlődés    

Amikor páciensei irracionálisnak tűnő kifejezéseit elkezdte a maguk rendszerében vizsgálni azok értelmezhetővé lettek. Ezzel Freud új utakat nyitott meg a pszichiátria történetében. A betegséget nem konkrét kategóriának, hanem a társadalmi konvencióktól való devianciában látta, mely konvenciók, bár mérceként szolgálnak, önmagukban is problematikusa; egyszerre növelik az emberi közösségek hatékonyságát és okoznak szellemi  feszültséget is.

Freud nemcsak gyógyítóként ért el jelentős teljesítményeket, de a kontinentális filozófia egyik központi alakjává is vált. Freud legfőképpen Nietzsche filozófiájára támaszkodik; ez a gondolati folytonosság hírhedté is vált Freud hivatkozások nélküli átvételei miatt. De Freudtól is sokat merített az utókor, többek között olyan filozófusok, mint Adorno, Lyotard, Lacan, Derrida, és a két kortárs: Habermas és Žižek.     

A következő szövegek közül több keletkezése óta elmúlt már száz év is. Vehemens erejük mögött még mindig olyan meggyőződés és hivatás tudat érződik amivel ritkán lehet találkozni.

  

Minden idézet az Esszék c. kiadványból származik, (Sigmund Freud: Esszék [ford.: Bart István et.al.], Gondolat: 1982.)  és az adott esszé címének feltüntetése nélkül, oldalszám alapján van megjelölve.